BÜSZKESÉGPONT– szoboravató
A tikkasztó forróság ellenére június 8-án, csütörtökön több, mint 70 vendég és helyi lakos tisztelte meg jelenlétével és közreműködésével a 60. évforduló alkalmából az 1956-os Forradalom és Szabadságharc tiszteletére állíttatott emlékmű avatóünnepségét.
Witzmann Mihály Országgyűlési Képviselő Úr köszöntő beszédét az emlékmű felavatása követte, melynek során Witzmann Mihály Országgyűlési Képviselő Úr, Németh Pál Szobrászművész Úr és Pistár Péter Polgármester Úr lerántották a leplet az addig fehér damaszttal takart szoborról.
A kőből és öntött bronzból épített, több, mint 3 méter magas szobor az 56-os szabadságharc és forradalom legerősebb jelképét: a lyukas magyar zászlót ábrázolja.
A forradalom fontos momentuma volt a szovjet rendszer szimbólumainak megsemmisítése, és a Kossuth-címerre cserélése. Az 56-os magyar zászlók azért voltak lyukasak, mert az idegen elnyomás ellen fellépő forradalmárok kivágták belőle a 49-ben ráerőszakolt, a szovjet zászlók képi világából táplálkozó Rákosi – címert a kétoldalt búzakoszorúval egybefogott kalapácsot és búzakalászt, melyre – a szocialista világrendhez való kizárólagos tartozást szimbolizálva – ötágú vörös csillag bocsájt sugarakat. A lyukas zászló erős és találó jelképévé vált az országba költözött idegen test eltávolítási szándékának.
Ez a szimbolika adja az alapját a nyimi Patak Parkban felállított emlékműnek, azonban, mint minden jel és kép, minden jelkép; ez az emlékmű is sokrétűen értelmezhető. Van, aki a kőfalakat átütő szabadságot látja benne, mely akár ágyúgolyóval is utat tör magának; van, aki a zászlón tátongó lyukat, mint az országon esett betegség soha be nem gyógyuló sebét értelmezi. Egy biztos, mellette elhaladva, egy pillanatra (minden aktuálpolitikai kérdést hátrahagyva) visszagondolhatunk azokra, akik annyit tettek értünk és Magyarország függetlenségéért.
A szobor alkotója a csornai születésű, pécsi illetőségű Németh Pál, nemzetközi elismertségnek örvendő szobrászművész, tanár. 1998 óta tanít a Pollack Mihály Műszaki Karon, ma már egyetemi docensként. Tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 2005-től az olasz-magyar együttműködésen nyugvó Fondéria Művészeti Egyesület elnöke, 2007 – 2015ig a Római Egyetem szobrászat-oktatói Erasmus ösztöndíjában részesült. 2011-től a Római Magyar Akadémia galériájának kurátora. Számos európai országban rendezett már kiállítást, több, mint 8 országban állnak monumentális művei. Legutóbbi Nyimben felállított művén is sokáig és lelkiismeretesen dolgozott, köszönjük munkáját!
A felavatott emlékmű Az 1956-os Emlékbizottság megbízásából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által kiírt, „Büszkeségpontok” elnevezésű pályázat keretében valósulhatott meg. A pályázatot a Nyimben letelepedett publicista, író, költő Rátai János a 60. évforduló által ihletett 1956–2016 című memoárja teljesítette ki, melynek közre bocsájtásáért ez úton is köszönetet mondunk: köszönjük! Az 1956-os események mély, személyes élményeit megosztó írásból az ünnepségen Gáll Anna tolmácsolásában hallhattunk részletet. Pistár Péter Polgármester Úr ünnepi beszédében többek közt a Magyarországért 56-ban véghezvitt hőstettek és a mai mindennapi életünkben – akár lakótelepülésünkért, akár embertársainkért véghezvihető – apró hőstettek párhuzamára hívta fel a hallgatóság figyelmét.
Ezt követően Bozsoki-Sólyom János református lelkipásztor áldása után Dr. Gárdonyi Máté katolikus plébános szentelte meg a szobrot.
Az avatóünnepséget Hajdú Levente – Kiáltvány című verse zárta Palcsó Patrik előadásában, melyet a Himnusz közös eléneklése követett. Köszönjük a részvételt és a közreműködést minden Jelen-levőnek!
